Daily life

Ha az ember háromkor fexik, nehezen kel tizenegy előtt, úgyhogy már hiába hívtam a Kalákák szállodáját. Viszont reggeliztem némi jégrémet, és nekifeküdtem a hűtőszekrény kipucolásának. Eltartott egy darabig, mert nem […]

Önkéntes barátok

Nagyon-nagyon átlagos délelőtti óra. Yamada sensei délutáni óráján viszont – a szokásostól eltérően – már az első órán japán diákok kezdtek beszállingózni, amit nem értettünk, de kiderült, hogy a hátunk […]

Matsuda sensei

Miwa beígérte, hogy fél tizenegyre idejön, hogy átnézzem az angol önéletrajzát, aztán fél tizenegy után öt perccel kopognak az ajtómon, hogy a Fujiwara-san nem ér rá. Gőzöm nem volt, ki […]

Telefonvásárlás

Reggel bementem a Sasaki tanárnő órájára. Múlt (előtti) héten ugyancsak nehéz volt, arra számítottam, borzasztó lesz, aztán egész olvasmányos lett. Ismeretlen szó persze volt dögivel, de elég lassan olvastuk (és […]

Még több robot

Ez a nap se volt sokkal izgalmasabb: a fejembe vettem, hogy mennél többet begépelek a szavakból, és szinte egész nap a masina előtt ültem. Meg is lett az eredménye, több, […]

Robot

Már jó előre elhatároztam, hogy befejezem a kanji-tanítós programomat. Hiányzik még egy csomó jukugo (több kanjival írt szó) japánul, és aztán még az egészet le kellene fordítani magyarra. Egyelőre az […]