Mindennek persze az lett az eredménye, hogy reggel alig bírtam felkelni. Izomlázam nem volt, mert azért egy ideje csinálom már, meg tegnap nem meghülyültem, csak meghajtottam egy kicsit. Újra itt […]

Csak 11-re kellett Yomota tanárnő órájára menni, és mire odaértem, már kint ültek Elenával a kertben. Ordító volt a szintkülönbség, meg Elena fáradt is rendesen, de egy órát azért kibírtam. […]

Matsuda tanárnőt sikerült az óra második felére rábeszélni, hogy üljünk ki a kőkertbe. Neki ez állítólag új volt, mi Elenával néztünk egymásra, hogy “de hát ez tök normális dolog”, mindenesetre […]

Attilával megbeszéltük már egy pár napja, hogy a Shakey’s Pizza déli menüjéből ma kiesszük a részünket. 600 yenért svédasztal, ugye. No, találkoztunk is, beültünk, fizettünk, csendben megraktuk a tányérunkat, eszünk, […]

Vége az egyetemről való lógásnak. Az órák ugyan nem igazolták azt az előfeltevést, hogy érdekesek lesznek, viszont legalább hosszúak voltak. Miután este hatig volt órám, és hét előtt nem keveredtem […]

A délelőtt elment fordítással, meg levélírással. Délután négy előtt nem mehetek a Sunwaybe (azért ilyen olcsó a tagdíj), fél öt körül viszont meg indulni kellett a követségi fogadásra. Rácz nagykövet […]

Délelőtt nagy úszkálás a Sunwayben, délben pedig – ki is rúgva a hámból meg nem is – ebéd egy vendéglőben. Azért nem volt nagyon hámból kirúgás, mert ahhoz képest, amennyi […]

Úgy volt eredetileg, hogy elmegyünk a Janó famíliával Enoshimára, merthogy ott valami tűzijáték lesz. Attila a bolgárokkal valóban el is ment, Tokióból még jött is nekik további n darab bolgár. […]

Így tehát – a telefonbeszélgetésnek megfelelően – egész szombat délelőtt és délután vártuk a gépeket. Az idő elment, mert éppenséggel volt mit csinálni, de az idegesített, hogy még bevásárolni sem […]

Egy kicsit besokalltam az egyetemen. Az utóbbi időben annyi teljesen feleslegesnek tűnő órát ültem végig, és annyi más ember lóg egy csomót, én meg egyáltalán nem, hogy úgy döntöttem, egy […]