Légkondicionáló-kálvária

Gáborékkal a költözéskor leszedették az összes légkondicionálót az itteni lakásból. Az elmélet valami olyasmi, hogy ha azzal együtt adják ki, ők lesznek felelősek érte, így meg aki beköltözik, tegyen róla, ha melege van. Ekkor még nem tudtuk, hogy én leszek ez. Légkondicionáló nélkül viszont egyre problémásabb itt létezni (nem lehetetlen, csak én azért elég sokat dolgozom itthon, és ülve is megizzad az ember, annyira nem vicces), úgyhogy eljött az ideje egy beszerzésének.

A Yodobashi Kamerában tett korábbi látogatások során kiderült, hogy légkondicionálóból körülbelül százötvenfélét lehet kapni, amiből az épeszű szűrések (mekkora méretű szobához ajánlják, mennyit fogyaszt) után még mindig marad legalább 20-30. Mármost én nem kívántam magam légkondicionáló-szakértőnek kiképezni egy vásárlás miatt, úgyhogy fogtam a www.kakaku.com-ot, amin árak szerint, eladási gyakoriság és elégedettség szerint is ki lehet listázni a dolgokat, és kikerestem azt a modellt, amelyikkel a leginkább elégedettek voltak a vásárlók, legalább 8 tatamis szobához való, és nem kerül 80 ezer jennél többe. Szerencsémre már a második pontosan ezt tudta, úgyhogy akkor tudományos alapon kiválasztottuk a Fujitsu J sorozat AS-J28V nevű modelljét. Elvileg ez modern, keveset fogyaszt, hűt akár 12 tatamis szobáig, 7000 eco-pont jár érte (a környezetbarátságot itt effektíve pénzzel jutalmazzák). Jól kinéztem, hogy hol a legolcsóbb, majd mindenféle céges ügyekből kifolyólag képtelen voltam időben odaérni az adott boltba. Dühömben bementem a Yodobashi Kamerába, ahol is kiderült, hogy valami extra akció van, és nem is olyan drága: olyannyira, hogy a beszerelési díjat levonva még olcsóbb is, mint amilyen árat a neten találtam. Kérdeztem, mit takar a beszerelés, mire mutatták, hogy mit fog csinálni a szerelő.

Az idióta eladó persze csak azt mutatta, hogy hogy fogja összegányolni a szerelő a falat (begyurmázza a lyukat), mert arra hegyezte ki az üzenetet, hogy a műanyag csatorna árát nem tartalmazza a 16000 jenes beszerelési díj. Én a látványtól igen feldühödtem, mondván, hogy ilyen igénytelenül én is be tudom szerelni, úgyhogy akkor köszönöm, nem kérem. Az eladó még mondott olyat, hogy “de hát szokták kérni”, de amikor kiderült, hogy attól meg még két nappal később lenne csak működő légkondicionáló, hát plusz megmérgesedtem. Kár volt.

A légkondicionáló ugyanis tényleg megérkezett hamar, csakhogy kiderült, hogy a csöveket nem adják hozzá. Először én is balfácánkodtam, mert a Yodobashihoz hasonló boltokban kerestem alkatrészt (mintha a Media Marktban bármihez is lenne), aztán csak találtam egy home center-t, ahol is nahát, a gyártó által javasolt 13 ezer jenes ár helyett mintegy 3000 jenért rögtön volt komplett csőkészlet, igaz, ehhez már hozzzáadták a szükséges gyurmát meg egyéb vackokat, csak elektromos kábelt kellett még külön venni.

Amikor is este kiderült, hogy nincs hozzá megfelelő szerszámom, a pici franciakulcsot éppen nem lehet a nagyobbik cső méretére kinyitni. Még egy út másnap (biciklivel, a 6 km-re levő) barkácsáruházba, újabb 3000 jent elköltöttem szerszámokra (de akkor már vettem két nagy franciakulcsot, fogókat és forrasztópákát is, ez utóbbit csak azért, mert villamosmérnök páka meg multiméter nélkül félember, nem mintha használnám), és este nagy izzadság közepette össze is szereltem az egészet. Minden nagyon klassz volt, jött is a levegő, csak éppen nem hideg.

Nem volt mit tenni, mégegyszer átnyálaztam a szerelési utasítást. Korábban igyekeztem a szöveges részeket kerülni (tele vannak kandzsikkal, fúj), és amit csak lehet, ábra alapján csinálni, de nem volt mese, azonosítani kellett a problémát és sajnos, sikerült is: a rühes légkondi gázkörét légteleníteni kell, egy nagyon sok kandzsit tartalmazó, hosszú leírásnak megfelelően, vákuumszivattyúval. Kifejezetten az elektromosat ajánlották (a legolcsóbb is 50 ezer jen, és kevés haszna van utána), úgyhogy világossá vált, hogy vagy kölcsönzök egyet (nem lehetetlen, de nem egyszerű), vagy kihívok egy szerelőt, hogy szivattyúzzon.

Valami rejtélyes oknál fogva ezt az információt képtelenség volt könnyen megtalálni a neten. Szerencsére Gábor megmentett, mert elküldte az ő szerelőjüknek a névjegyéről az adatokat, úgyhogy az egy gyors telefon után meg is ígérte, hogy akkor egy hét múlva jön. Mondtam, hogy ez nagyon nem vicces, tízperces munkáról van szó, gyöjjön már korábban. Három további telefonba került, de sikerült elérni, hogy két nap múlva kijöjjön. Fiatal srác volt, igen nagyon röhögött, amikor meglátta a művemet, de aztán tényleg 10 perc alatt megcsinálta az egészet, és még le is ellenőrizte, hogy szivárog-e bármi (nem szivárgott). És hűt, ahogy csak kell.

Így viszont a szerelés sem 16 ezer jenbe került, hanem csak háromezerbe, úgyhogy bár egy héttel később lett működő légkondi, szállítással, alkatrészekkel és szerszámokkal együtt bőven alatta voltunk a Yodobashi által kirendelt szerelőnek, plusz lett egy csomó jó szerszámom, meg tanultam egy csomó hasznos dolgot (speciel a vákuumszivattyú szót magamtól is tudtam, de volt más).

5 thoughts on “Légkondicionáló-kálvária

  1. Régen a légkondicionálók is csak azt tudták, hogy vagy teljes erőből hűtöttek, vagy sehogy, az újak meg képesek finoman szabályozni magukat. Attól inverteres, hogy a váltóáramból egyenáramot csinálnak, és azt ravaszul szabályozva – egy inverterrel – újra váltót, így tudnak csinálni többféle sebességgel működő kompresszort. Annak meg, hogy nem indul-leáll-indul folyton a légkondi, áldásos hatása van az élettartamra meg minden másra.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Inverter_%28air_conditioning%29

Leave a Reply