Az alábbi mondat konkrétan elhangzott:
…és akkor loptam hozzá egy énekkart is.
És akkor most mini-pályázatot hirdetnék a mondat akármekkora irodalmi műben történő elhelyezésére. Az elbírálás teljesen szubjektív alapon történik, a nyertes díja 1 db pizza a Marcello étteremben.
haikut írtam
és akkor loptam hozzá
egy énekkart is
– …és akkor loptam hozzá egy énekkart is.
Dr. X. komolyan bólintott, csak a szarkalábai mosolyodtak el a magánnyomozó széles gesztusai láttán.
– Tehát birtokában volt már egy énekkar, egy századfordulós futódaru és Faulkner közép-egyiptomi szótárának második kötete.
– Ne feledjük a teherautónyi gumicsizmát! – szúrta közbe Achilles Ordinary, a kissé és néha teljesen más ügyek szakértője – No, és akkor megkértem az énekkart, hogy vegyék fel a csizmákat és…
Hatalmas robbanás rázta meg a környéket, szele majdnem egy házfalnak lökte az autót, csupán a sofőr lélekjelenlétén múlott, hogy nem végezték graffitiként. Achilles látványosat sóhajtva lehúzta olasz bőrkesztyűit.
– Innen folytatjuk, uram – bocsánatkérő mosolyt villantott munkaadójára, mielőtt kiugrott a száguldó járműből.
– Igen, ez a bot.
– Milyen bonyodalmat?
– Hát az úgy kezdődött, hogy kiderült, hogy varázspálca.
– Mert? Mi történt?
– Sóhajtoztam hadonászás közben, hogy de nincs pénzem, meg de szar nekem, és akkor szabályosan belebotlottam abba a pénztárcába.
– Micsoda mák!
…
…
– Szóval rájöttél, hogy lop?
– Aha, hogy lopni lehet vele. Meg később arra is, hogy zenét csinálni.
– Mármint?
– Mondtam, hogy eleve azért szedtem fel, hogy vezénylőst játsszak vele. Tudod, gyerekkoromban karmester akartam lenni.
– És hogy csinál zenét?
– Úgy, hogy ha elkezdesz vele integetni mondjuk egy fa felé, akkor ritmusra zúgnak az ágai. Ha a konyhában majomkodsz, úgy csendülnek össze a poharak, hogy kiadjanak egy dallamot. Ha a tévé felé intesz, akkor véletlenül pont egy szimfonikus zenekart fognak közvetíteni. Meg ilyenek.
– És akkor mit csináltál?
– ~
Úgy érzem, ezt a pizzát csúnyán bebukta a Marcello.