Jó 14 éve – még ugye sokkal kevésbé magabiztosan mozogva a japán nyelv egyébként sem igazán szilárd talaján – két dologgal szívattak meg nagyon kedves japán barátaim. Az egyik az volt, hogy megetették velem, hogy a Namamugi jiken a Nama-mugi, Nama-gome, Nama-tamago jiken rövidítése. (Az első egy elég kínos incidens, a másik – 生麦、生米、生卵 – meg egy nyelvtörő, ami annyit jelent összesen, hogy “nyers búza, nyers rizs, nyers tojás”. Hogy legyen valami fogalma a T. Olvasóknak a japán humorról és különösen az én japán humoromról, én a nyelvtörőben következetesen namagomi-t – éghető szemét – szoktam mondani namagome helyett.)
A másik viszont az volt, hogy elmagyarázták, hogy a japán gyorsétteremlánc MOS Burger onnan kapta a nevét, hogy ez a “mos’ delicious hamburger in Japan“. Természetesen semmi köze hozzá, de mivel tényleg ez az egyik legfinomabb hamburger Japánban, készséggel elhittem nekik sokáig. Valójában egészen a múlt hétig, amikor is ettem barbárburgert és utánanéztem és találtam valami gyönyörű angolsággal írott, még a cég régi oldaláról származó ismertetőt a cég történetéről:
Japanese man who named Satoshi Sakurada founded MOS BURGER in 1972. He was a businessman who worked at a stock office at first, but he changed his mind “If I’ll continue with working, I want to do work is said, “Thank you”.” So he decided on independence. He remembered he met delicious burger in Los Angeles when he was businessman and he worked in there. It was sold at Tommy’s. It was popular because of thick slices of tomato and chili sauce. He studied and studied, and he opened his first store of MOS BURGER in Narimasu in Tokyo.
Ebből ugyan nem derül ki, de a MOS állítólag a Mountain-Ocean-Sun rövidítése.
Na, de ami a lényeg, hogy a MOS Burger kicsit tényleg más, mint a MacDonalds és társai. Az amerikai igényesebb hamburgereseket követi, szerintem tényleg finomabb (vagy csak bedőltem a reklámnak), bár sajnos nem nagyobb, és semmi nincs készen előre, minden rendelésre készül. Van egy érdekes szószuk, az van a zászlóshajó MOS burgerben:
de a cég egyébként is arról volt híres, hogy mindenféle ezoterikus burgereket gyártott, például rizsburgereket meg teriyaki-s csirkeburgert:
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rizsburgerek egy ideje már nincsenek a japán menün (én régen kíváncsiságból még ettem, de nem akkora májerság), ez itt a régi kollégium melletti vásárlóutcában lévő üzlet menüje (nem, nem nosztalgiáztam, ott találtam rendes fülészt):
De hogy végre a lényegre térjünk, a MOS Burger még korábban akciózott egy Chicken Nanban Burger nevű szendviccsel. A nanban egyfajta rántott csirke, erősen fűszeres majonézes szósszal szokták felszolgálni, van ettől egy elég jellegzetes íze, na ilyen csirkeszendvics. És persze attól barbárburger, hogy a nanban （南蛮） szó szerint “déli barbár”-t (azaz hollandot meg portugált) jelent, és azért déliek, mert onnan jöttek hajókkal. Nem túl jól sikerült a kép, de ilyesmi:
És hogy valami csattanó is legyen, mert egyesek hiányolták: igazából a minap másodszor ettem barbárburgert (vissza kellett menni a fülészhez), és a pénztárnál iszonyú udvariasan ki volt írva valami cirkalmas körmondat, hogy “jelenleg igen kevés ezerjenesünk szerénykedik lenni, ezért kérjük a szíves megértésüket és közreműködni méltóztatásukat”. Én pont apróval akartam fizetni, de épp megkínzott a fülész néni, úgyhogy egyszerűen csak kibukott belőlem a külváros, oszt kiböffentem, hogy “Akkó most köll ezerjenes?” (これって、千円札がほしい？）
Köllött, és aztán teljesen kedvesen elbeszélgettünk a nénivel.