Legfrissebb benyomások

Kicsit több, mint négy hónapja nem voltam Japánban, és bizony mégicsak vannak látványos változások. Először is, sokkal több mozgólépcső nem megy (a bűvös szó a 節電, szecuden, takarékosság az árammal, tessenek megjegyezni), feljebb vannak csavarva a légkondik (mondjuk most nincs is meleg), engedélyezik a kúrubiz-t (az hát, csinált japán jövevényszó, coolbiz, laza céges öltözködés), miegymás.

Pont egy napon sikerült szembesülnöm azzal, hogy bezárták az egyik Lawson éjjel-nappalit (ahol parkolni szoktam a motorral), és este hazafele jövet gondoltam, veszek valami kaját a yokohamai állomás CIAL nevű bevásárlóközpontjában, na azt is bezárták március végén. Utánaolvasva azért kiderült, hogy nem minden tönkrement, csak az épület tényleg 50 éves, és olcsóbb újat építeni helyette, mint teljesen földrengésállóvá tenni.

De ami a legfontosabb: elképesztően olcsók a zöldségek. Én hagyományosan nem szoktam vásárolni zöldséget szupermarketben Japánban, mert valahogy nem vitt rá a lélek az ötszáz forintos saláták megvásárlására. Ha vettem, akkor már inkább a vásárlóutcában (az van itt a piac fogalmához a legközelebb), ott nagyobb is meg olcsóbb is minden.

Viszont most sokkal olcsóbb a szupermarket is (a vásárlóutcát még nem láttam). 98 jen egy fej saláta (150 felett volt, régen akár 200), egy nagy fej káposzta (tavaly ez szintén legalább másfélszerese volt), találtam végre emberi áron paprikát (jó, ronda sárga spanyol, de finom), illetve a csúnya kis mérgeszöld paprika, a píman se 130-160 jen már, hanem 88. Komolyan, nem ismert volna rám senki, tele a kosaram zöldséggel a boltban.

A logikus magyarázat persze az, hogy nyilván a sugárfertőzött zöldség pont úgy néz ki, mint a nem sugárfertőzött (egész pontosan a kicsit sugárfertőzött néz ki úgy, a nagyon sugárfertőzött egészen máshogy néz ki), és mivel nehéz megkülönböztetni, megy a pánik és zuhannak az árak. Nyilván túlzok, de lehet benne valami. Vesz az ember hat fej salátát és oroszrulettezik… bár csak 10-15 év múlva derül ki, hogy jót választott-e.

Végül egy utolsó élmény. A blog legfontosabb NPC-je, Gábor barátom kitalálta, hogy vesz egy új fényképezőgépet az idősebbik lányának. Igen tudományos szempontok szerint válogatott: megkérdezte a boltban, hogy melyik a legolcsóbb. Kiderült, hogy egy Sony modell, 8500 yen, valami 14 megapixel, szinte a teljes hátlapja kijelző, és most tessenek kapaszkodni: van olyan funkciója, hogy nem a gombbal kell elsütni a gépet, hanem a beállított mértékű – kicsi, közepes, nagy – mosoly hatására készül a kép. Láttam, kipróbáltuk.

Az én első reakcióm az volt (a zenélő vécédeszka és kukásautó, az elektromos radír, meg hasonlók után), hogy ez a nép tényleg megérett a pusztulásra. Aztán jobban belegondoltam, és rájöttem, hogy ez most rossz vicc. Hátha a felsőbb hatalmak is így töprengtek: “Masszírozott marha? Nesze, egy nyolcas rengés. Vigyorgós fényképezés? Durr, egy atomerőmű.”

Bizonyára valahogy így történhett… úgyhogy most már abbahagyhatnák kicsit a termékfejlesztést, mert még a végén tényleg elsüllyed Japán.

8 thoughts on “Legfrissebb benyomások

  1. Ilyen funkció az enyémben is van. (KTamas: Nex-3, és esélyesen a későbbi NEX-5 és a most megjelenő 3C is tudja)
    Ellenben nekem még nem sikerült működésre bírnom…
    Nem mintha nagyon hiányozna, depoénból ki akartam próbálni :)
    Mi a trükk?

  2. Feldin: NEX-5 volt a kezemben, nincs ooo tul jo velemenyem rola, UX-katasztrofa, szerintem :)

    viszont regi almom szerezni valami abszolut entrylevel cuccot es megnezni miket tud, pont ezert kerdeztem a gep tipusat :)

  3. mint hivatalból kütyümániás, meg kell jegyezzem, hogy a mosolyfelismerőt nem a japánok hanem a koreaiak találták ki (azt hiszem)és nem is új, már a tavalyi földrengések is lehettek miatta
    továbbá éppen MOST készül egy cikkem a nagyon olcsó fényképező ás a jó mobiltelefon fényképezője közötti különbségről, előítéletem szerint az előbbi fog győzni, fényévekkel.

  4. Az én fényképezőgépem is mosolyfelismerős, és nagyon jól működik ez a funkciója.
    Azt is be lehet állítani, hogy több ember van a képen és csak akkor süsse el a gépet ha mindenki mosolyog. Családi képeknél hasznos.

  5. KTamas, nem egy dslr az biztos. Ellenben nagyon jó kis masina szerintem. Habár K10d után néha falramászom a kezelésétől, de szeretem :)
    Utazáshoz tökéletes, plusz ha van dslr másodgépnek tökéletes, illetve olcsó konverterekkel régi obikhoz tökéletes.

  6. Hát, ha emiatt elsüllyed Japán (ha jól emlékszem a sztorira, sokak Szibériába kerültek a végén, ami nem épp jó folytatása egy túlélésnek), akkor az E3 miatt meg a Yellowstone fog berobbanni (Szupervulkán, BBC film, tudom ajánlani). Ha már nem vagyok gamer, legalább megnéztem, mi az első (nulladik) napi felhozatal. Fantasztikus látvány a 18 db trailerben és MIND aktív hentesmunka. Ja, lassítva. Néha ugyanaz több nézőpontból is. Nincs alternatíva.

    Kellene keresni valami nyugis helyet. Valami másik galaxisban…

  7. Nekem már a legelső fényképezőgépemhez, évtizedekkel ezelőtt is volt külső mosolyfelismerő eszközöm. Az exponálógombon keresztül lehetett a géphez kapcsolni, és nem csak mosolyt, de arcokat (akár egyszerre többet is!), tárgyakat, épületeket, helyszíneket, sőt, komplett szituációkat is képes felismerni, és az exponálógomb megnyomása útján a megfelelő pillanatban megörökíteni!

    :-)

Leave a Reply