7. nap
Beppu–Yanagigaura–Moji–SHIMONOSEKI–Siraishi–MIHARA (vonat)

Előző nap áttekintettem a lehetőségeimet. Meglehetősen elegem volt ebből a túrázgatásból: csúnyán elfáradtam, maga a bringázás messze nem volt olyan vidám, mint szerettem volna, meg egyáltalán, egyedül nem volt túlságosan mókás az egész. Meg eléggé le is rongyolódtam, elkoszolódott szinte az összes ruhám (túl sokat nem hoztam, az igaz.)
Szóval az egyik lehetőség az lett volna, hogy ugyanazzal a komppal sutty, visszamegyek, ezúttal egészen Kóbéig. Ez remek ötletnek látszott, alhattam volna a kompon, aztán Kóbéból bő fél nap alatt haza, csakhogy a komp több, mint tízezer yenbe került volna. Kicsit túl sok.
A kettes számú ötlet az volt, hogy jó, menjek csak Shikokura vissza (Kyuushúról egyébként csak csúnya nagy kerülővel lenne vonat), az nem olyan drága, próbáljak meg eljutni Koochiig, az úgyis rajta van a listámon, aztán onnan haza vonattal. Ez nem hangzott volna rosszul, csak a térképpel való konzultálás után kiderült, hogy egy több, mint 1000 méteres hegyet kéne megmászni útközben (Matsuyama-Koochi úgy 120 km), és nincs az a sportlötty, amivel én ezt szívesen megtenném.
Maradt a harmadik, amihez nem fűlt túlságosan a fogam, de még mindig a legkisebb rossznak számított. Két nap alatt hazavonatozni, ugyanis egy nap alatt nem lehet személyvonatokkal hazaérni Beppuból Matsumotóba, lévén körülbelül 1100-1200 kilométer. Úgyis volt még két “18 kippu”-m, el is kellett volna használni őket szeptember 10-ig,
Két teljes nap viszont nem kellett: az állomáson a menetrenddel való konzultálás után kiderült, hogy elég a 14:09-es vonattal elindulnom. Maradt tehát úgy négy óra poklokat járni. A poklok ugyanis nem Beppu közepén vannak, hanem jóval arrébb vannak, egy Kannawa nevű negyedben. (Ez még egy szó, amit véletlenül sem olvastam volna így. Vaskerék, azt jelenti, önmagában, ha nem helynév, feltehetően valóban tetsurin-nak is olvassák, de ez a Kannawa valami enyhén szólva is rendhagyó olvasat. Kana olvasata még éppen lehetne az első kanjinak, de hogy hosszú n-nel…)
Szépre fordult az idő is. És sikerült újabb kétezer yent spórolni, merthogy ennyibe került volna a nyolc pokol, én viszont kaptam egy speciális belépőt, mint újságíró. Pedig nem is néztem úgy ki, de eddigre már egészen jól begyakoroltam a szöveget, hogy én egy speciálisan hülye újságíró vagyok, aki biciklin járja végig Shikokut és Kyuushuut.
Nem fogom itt most részletesen leírni mind a nyolc poklot, nem is érdekes mind a nyolc. Dave Barry meglehetősen aprólékosan beszámol róluk. Pokolnak különben azért hívják őket, mert a buddhista pokolképnek egészen jól megfelel egy ilyen gőzölgő, fortyogó, gejzír/forróvizes tó.
Következzék itt alább csak egy gyors lista, abban a sorrendben, ahogy láttam őket (az első hat közel van egymáshoz, az utolsó kettő vagy három kilométerrel arrébb):
Umijigoku, tenger-pokol. Gyönyörűszép kék vizű kis tavacska, beleugrani nem érdemes, mert vagy kilencvennyolc fokos. Ezzel még nem is számít a legmelegebbnek, van 102 fokos tó is (nem tiszta a víz, azért lehet ilyen meleg). Folyamatosan ömlik bele a gőz/víz elegy, ahogy tör fel a föld mélyéről. Tojást is főztek benne. Vettem, de nem volt olyan finom, mint Hakonéban. Mellette egy nagyon szép zöld, nagyobb, lótuszokkal teli tavacska.
Yamajigoku, hegy-pokol. Nem igazán értettem, miért hegy, de mindenesetre berendeztek egy állatkertet mellette.
Kamado-jigoku, lábos-pokol. Nem is egy forrás, hanem egy csomó. Állítólag onnan kapta a nevét, hogy ténylegesen főztek benne régóta. Itt is volt pokolban főzött tojás meg manjuu. Volt pici tavacska, volt nagyobb, és volt egy egész nagy is. Biztos abban főzték az elefántokat. Volt egy lyuk, ahonnan meg olyan meleg levegő gyött ki, hogy odatartva egy cigarettát vagy gyufát, ráfújva meggyulladt. Tényleg.
Oniyama-jigoku, ördögsziget-pokol. Passz. Krokodilokat tenyésztenek mellette.
Shiraike-jigoku, fehértó-pokol. Nagy, tényleg szép, fehér. Mellett trópusi halak vízi állatkertje (kihagytam) meg egyáltalán, trópusi növényzet és park.
(Kis magyarázat: szigorúan véve Kyuushuu még csak mediterrán/szubtrópus, tehát egy pár, tényleg trópusi növény/állat simán kidöglene, de a forró tavak mellett vidáman kibírják télen is. Ezért a krokodil is.)
Kinryuu-jigoku, aranysárkány-pokol. Ez a legnagyobb, nagyobb, mint bármelyik másik. Ennyi.
Chinoike-jigoku, vértó-pokol. Egy meglehetősen nagyra sikeredett, vörös iszapos, forróvizes tó. Ilyen meleg vízben az agyag feloldódik: és tényleg, még írni/festeni is lehetett vele (tettek ki játszani). Hasonló, sokkal kisebb vörös tavacska volt azt hiszem, a Kamado-pokolban.
Tatsumaki-jigoku, vízköpő-pokol. Egy gejzír, sokkal kisebb, mint a Yellowstone Parkban lévő Old Faithful, ám sokkal sűrűbben tör fel, mint a világ bármelyik másik gejzírje, durván 25 percenként nagyjából 4-5 percre. (Igaz, mint Kurt Vonnegut óta tudjuk, az Old Faithful bárkinek, bármikor feltör, csak egy doboz mosópor kell hozzá, amit beleönt az ember…)
(Van még egy kilencedik pokol is, a Boozu-jigoku – papfej-pokol –, amely a felbugyborékoló forró iszapról kapta a nevét, ami úgy néz ki, mint egy pap borotvált feje. De ez a pokol nem része a pokolszövetségnek, így nem kaptam ide belépőt, meg jó messze is lett volna egyébként. Egy hasonló kisebb van a Kamado-pokolban is.)
Végül is aztán szépen időben sikerült mindent megnéznem és visszaérnem az állomáshoz. Összecsomagoltam a nem kellő holmikat, feladtam takuyuubin-nal (csomagküldő szolgálat) haza, vettem ennivalót a vonatra, szétszedtem a biciklit, és nekiindultam haza.
Nem sok írnivaló maradt a vonatútról. Kyuushuu és Honshuu között már régóta alagút van. Shimonosekitől (Honshuu legdélebbi része) egészen Shiraichiig volt vonat. Honshuu déli részén láttam egyébként először olyan helyet, ami nagyjából hasonlított egy mi alföldi tájunkhoz, azazhogy nem csupa ház, hanem csupa mező/rizsföld. De ez is csak úgy három percig tartott a vonatból.
Shiraichi egy icipici hely, nem is értettem, miért végállomása egy vonatnak – semmi, de semmi nem volt az állomás mellett. Így aztán megvártam egy legutolsó vonatot még, ami elvitt Miharáig, ami mégiscsak egy nagyváros. Ekkorra már éjfél volt.

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.