Reggel még kikísértem Van-chant az állomásra. Szegény, biztos nagyon fáradt lehetett, nem aludt éjjel egy percet sem. (Sokat én sem.) Ő buszra szállt, én parasztbiciklivel kergettem a buszt, aztán végül én értem előbb az állomáshoz. Integettünk, aztán csak elment a vonat. Mától kezdve én vagyok az egyetlen magyar Matsumotóban.

Leave a Reply