Mit nem vettem tavaly?

A medvék szeretik a színes, csillogó, modern technikai kütyüket, van is neki egy pár nem teljesen hétköznapi darab (például a Yamaha WX-5 fúvós MIDI-vezérlő, vagy a kicsinke hangkártyája), de ahogy múlik az idő, egyre csökken a vágy, hogy feltétlenül kéthetente beruházzon valami újabb dologra, amin van plusz egy csatlakozó.

Következzen tehát alább egy lista mindenféle modern eszközökről, amelyekkel szemeztem, a legtöbb esetben ki is próbáltam alaposan, éppen akár meg is vehettem volna őket, oszt mégsem tettem. A lista természetesen teljesen szubjektív, nem jelent vásárlásra buzdítást vagy arról lebeszélést, másoknak teljesen más szempontyaik (:-)) lehetnek.

1. Új PC. Az a helyzet, hogy bennem sosem munkált a vágy, hogy mindig a legújabb játékokkal kelljen játszani, meg a MATLAB sem számol éjszakákon át (és videót sem kódolok), úgyhogy a két évvel ezelőtt vásárolt masina (ASUS P5Q, Intel Core Duo 8500, ATI Radeon 4850, 8 GB RAM és Windows 7/64-bit) egyszerűen mindenre elég. Ha végképp elegem lesz a ventilátorok pucolgatásából, veszek abból két újat. Az új, 40″-es monitorral meg egészen újszerű élmény a munka és a filmek/olvasás.

2. Új noteszgép. Ugyan a cég ígért egyet még tavaly, de arra várhattam volna, amíg megőszülök, úgyhogy némi hányás és vetés után, a 10 hüvelykes minivel való tapasztalatok után megvettem viszont használtan egy modernebb testvérét, 12″ Panasonic Let’s Note (CF-T8), direkt CD-olvasó nélkül. Kapott memóriát, és abszolút univerzális eszköz. Nincs 1 kiló még akkumulátorral sem, akárhová, akármikor el lehet hurcolni, lehet olvasni vagy filmet nézni rajta a vonaton, ugyanakkor a plusz memóriával (most 3 GB) és billentyűzettel/monitorral/egérrel teljesen képes ellátni egy asztali gép feladatait (futott szegényen InDesign meg fejlesztőrendszer is, webszerverrel, meg egyszerre két virtuális gép). És mivel használtan vettem, az egész alig került annyiba, mint egy otthoni új noteszgép, és hát nem igazán összemérhetően praktikusabb.

3. E-book olvasó. Ez egy nehéz kategória, három éve szeretnék, de valahol mindig ugyanoda csavarodunk vissza: ami normális méretű lenne (pl. Kindle DX), még mindig – számomra – igazolhatatlan árú, amit meg ki lehet fizetni, nekem használhatatlan, két okból. Az egyik, hogy nekem azért szakkönyveket is kéne olvasnom, ábrákkal, ami nem fér ki a kis képernyőn és az én olvasási szokásaimhoz (irtózatos beletekerések PDF-ekbe, a PgDn gomb megnyomása egy másodperc alatt ötször) ezek a szerencsétlen jószágok egyébként is alkalmatlanok. A másik, hogy mivel én ugye meglehetősen gyorsan olvasok (kis túlzással kb. annyi idő alatt egy ilyen icipici oldalt, amíg az e-ink technológia lapoz egyet), körülbelül öt perc után csapnám a falhoz az egészet. A pici noteszgépen legalább kifér egy oldal szépen (el kell forgatni Acrobatban az oldalt, Ctrl-L, és utána úgy lehet olvasni, mint egy nyitott könyvet, amelyiknek csak jobb oldalai vannak).

4. Nyomtató/szkenner. Két éve szemezek egy saját nyomtatóval, amióta a cég visszakérte tőlem a céges masinát, de egyszerűen nem visz rá a lélek. Miután tényleg szinte minden elintézhető online meg levelekkel (a cég meg nyomtassa csak a saját dolgait), magánjellegű nyomtatnivaló kéthavonta van kb. 1-2 oldal. Úgyhogy visszahoztam a szülőhazájába a 12 éves ALPS MD-1000-es nyomtatómat (az is szép történet volt, összekötni az LPT1-es masinát egy olyan géppel, amin csak USB van, most éppen virtuális XP-ről lehet csak nyomtatni, Win7-es driver már nincs hozzá), havi egy oldalra az is elég, és legalább nem folyik el a nyomat (hőszublimációs nyomtató).

5. PS3. Igen, persze, hogy szeretnék egyet a nagy tévéhez, de figyelembe véve, hogy mennyit és mivel szoktam játszani (Mass Effect 2 és Left 4 Dead 2, heti mondjuk 1-2 óra), teljesen felesleges pénzkidobás.

6. iPhone, iPod, iPad. Én nagyon tisztelem az Apple-t, mindig is imádtam a cuccaikat (annak idején, még a hőskorban volt is egy Mac Plusom, egy teljes megabájt RAM-mal!), de amire használnám ezeket, teljesen felesleges. Zenét hallgatni a diktafon tökéletes, ráadásul azzal felvenni is lehet, plusz visszajátszani különféle sebességgel (kiváló diktálás leírásához vagy nyelvtanuláshoz).

7. Mindenféle androidos basz. Ez a pont kicsit csalás, mert a cég miatt muszáj voltam egyébként is használni ilyeneket, nem is egyet, sokfélét, de az a helyzet, hogy – bár idővel nyilván be fogom adni a derekam, de – magamtól még egy jó darabig nem vagyok hajlandó pénzt költeni rájuk. Igen, tudom, hogy zseniális szoftverek vannak most már rájuk, és másoknak nélkülözhetetlenek, de én a telefonnal továbbra is telefonálni szeretnék (plusz le szoktam őket ejteni, rugdosni, meg bevinni az uszodába), amire a filléres Nokiáknál (vagy az itteni megfelelőjüknél) továbbra sem nagyon van ár/teljesítményben jobb, hetente szeretném őket feltölteni, nem háromóránként, és egyébként meg nagyjából minden mást – levelezés, böngészés, szövegbeírás, Word/Excel/PPT, zenehallgatás és filmnézés, olvasás, meg egyébként is, a telefonáláson kívül BÁRMIT – sokkal kényelmesebben és hatékonyabban lehet a kicsi noteszgéppel (meg ha nagyon kell, egy mobilnetes adapterrel) csinálni. Ja, és olcsóbb is.

8. Új szótárgép. Ezt most már mindjárt, tényleg, de amíg otthonülök, egyszerűbb használni a Firefox bővítményét, a Rikaichant, és egyébként is, jövő héten jelennek meg az új modellek…

8 thoughts on “Mit nem vettem tavaly?

  1. Csak félig provokációból: és azt megnézted, hogy mennyire lenne alkalmas egy iphone/ipod/androidos kütyü szótárgépnek? És mennyiért?

  2. Őszintén… nem, de huszonpárezer jenért annyira jók a szótárgépek (például mint már egyszer írtam, nagyon durván jók kézírásfelismerésben, összevonások stb., meg ugye a rengeteg szótár benne), hogy én nem hiszem, hogy kínlódni akarnék ezzel. Ronda burzsuj, de ennyit nekem megér.

  3. Most őszintén… Ez “hangkártya”? :D

    Androidos vacak eddig nekem se kellett, de egész jó!
    iPod-omat meg most adtam el mert lett androidos csodatelóm, de mit nem mondjak az iTunes nem is hiányzik!

  4. Szia Sabolc!
    Nekem van egy Sony PRS-350 ebook olvasó. Kicsi, zsebrevágható. Kb akkora mint egy szokásos utazós ponyva. Volt előtte PRS-300-am. Az tényleg lassú volt. Ezzel már nincs bajom. Sebességben megfelel, papírt se lapoznék gyorsabban. Oldalszámra is lehet ugarni vele és nem gáz. Regényekre tökéletes.
    A szakcuccokhoz már nemtudom, de ez nem is arra van kitalálva. Az talán tényleg a K DX.
    Az ebook olvasók 99%-a ma és a jövőben is nagy eséllyel szórakoztató és szépirodalom fogyasztásra van. Betűkre. Ha sokat olvasol, én nagyon ajánlom. De less be az első Sony centerbe és próbáld ki. Nekem bejött.

  5. Engedtessék meg elenpontoznom.

    Tavaly vettem telefont, mert a Nokiám után már érdeklődött a technikatörténeti múzeum.

    Vettem (félig hazaárulásként) SE-t. Androidosat.

    Ezek után nem vettem:

    MP3 lejátszót. Tudja a mobil.

    Zsebrádiót. Tudja a mobil.

    Fényképezőgépet. Tudja a mobil azon a szinten, ahogy én fényképezni tudok.

    Ébresztőórát. Tudja a mobil.

    GPS-t. Mondjuk eddig is megvoltam nélküle, de tudja a mobil.

    Kézi játékgépet. Tudja a mobil, márpedig még mindig előfordul, hogy valahol hosszan várakoznom kell valamiért, valakire és ilyenkor egy-egy kör riichi belefér.

    Nettopot. Amit azzal tudnék csinálni, azt tudja a mobil is.

    Mikroteslában mérő mágneses térerősségmeghatározót. Eddig se kellett és fogalmam sincs miért, de tudja a mobil.

    Határidőnaplót. Tudja a mobil.

    Tudományos, függvényrajzolásra is alkalmas számológépet. Iszonyúan régóta szemezgettem ilyenekkel, most meg tudja a mobil.

    Zsebvideót. Tudja a mobil.

    Zseblámpát. Még ezt is tudja a mobil.

    Vágyom még egyáltalán valamire?

    Igen. Könyvolvasásra a 2.55″ teljességgel alkalmatlan.

  6. Én őszintén reméltem, hogy senki nem úgy éli meg, hogy én most leszólom az ő cuccait – természetes, hogy másoknak más igényeik vannak, és igenis, lehet, hogy pont kurva hasznos az androidos kütyü. Momentán nekem a diktafon jobb MP3-at lejátszani, két éve hozzászoktam, hogy rendes (bár pici, vagy éppenhogy a marha nagy) fényképezőgéppel rohangálok mindenhova, és pont azt próbáltam elmondani, hogy a mini Let’s Note nem nettop, hanem meglepően erős PC (Win 7 Ultimate fut rajta), de mégsincs egy kiló, _ezért_ tesz nagyjából feleslegessé minden mobil kütyüt _nekem_.

  7. Csak ellenpontoztam (két ‘l’, fentebb eltúrtam), és így a jó: amikor nem egy trendet kell követni, mert nincs más. Mihez kezdenék én egy profi hangfelvevővel ha a fülem bot? Egy profi fényképezőgéppel, ha felvételeim 80%-a bemozdul, vagy egyéb módon rontott? Szuper játékgéppel, amikor mindenhez, ami akció béna, mindenhez, ami RPG meg nem elég ráérős vagyok? A nettop is akkor érdekelne, ha még sokat utaznék, de már nem. Szóval nem leszólva van. Jyrkki nem leszólós, csak finn. ;)

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.