A hétvégén motoroztam egyet Kamakura-Enoshima felé, de annyi kép készült, hogy több részletben adom elő őket, részben mert eleve ez volt a szándék, részben meg mert egyben úgysem bírná végig senki.
A sorozat első darabjaként megmutatnék akkor néhány képet arról, hogy milyen lapos is itt a tenger mellett a város. Korábban ugye már élcelődtem azon, hogy Yokohama felé mennyi “-dai” nevű helységnév található (és mellé ugyanennyi domb), de az igazság, hogy Yokohamában a tenger közvetlen közelsége sem garancia arra, hogy feltétlenül sík a föld. (Minato Mirai 21 igen, de hát az javarészt ugyanúgy feltöltött öböl, mint Odaiba Tokió mellett.) Szóval az alábbi kép egy teljesen hétköznapi fotó Yokohama szinte bármely részéről (ez éppen délebbre van, Kónan-ku):
Én is azóta érzem magam újra 120 százalékosnak, amióta megvan a robogó. Nélküle Yokohama ha nem is bejárhatatlan, de legalábbis rettenetesen lecsökken az ember átlagsebessége (a buszok is gyilkos lassúak tudnak lenni), vagy nagyon bekorlátozódik a terület, amit kényelmesen bejár (annak idején nem véletlenül mi is a metró környékét ismertük csak).
A dombokkal kapcsolatban egyébként nem is az a feneség, hogy van néhány nagyobb. Pontosan az a furcsa – és egyébként sok tekintetben meglehetősen kényelmetlen -, hogy a néhány nagyobb dombot aztán rengeteg pici pettyezi. Ugye Japán földtanilag fiatal lánchegység, tehát nem mészkő, hogy ha nagyon muszáj, hát gyorsan eltoljanak egy kisebb dombot, ezekkel a dombokkal kérem együtt kell élni. Továbbá a lejtők szöge is jellemzően más.
Ettől persze még beépítenek minden használható négyzetcentimétert, az alábbihoz hasonló eredménnyel:
A dombok oldalát megtámasztó vasbeton fal is meglehetősen mindennapos látvány:
Tud persze azért ez kicsit szebb is lenni, nemcsak lakótelepek. Még mindig ugyanerről a környék, de egy kicsit igényesebb része:
Nem lehetetlen persze ezzel együtt élni (főleg nem robogóval), de valóban meg kell tanulni az utakat. Persze itt is lehet találni levágásokat, rövidítéseket (pláne, ha az ember használja a térképet), de csak úgy nekivágni toronyiránt valamerre nem a legjobb ötlet, mert jó eséllyel valahol egy domb (és egy ilyen vasbeton fal) fogja elállni az utat (aztán lehet körbemenni rém kacifántosan, és kiderül, hogy mégiscsak egyszerűbb lett volna kis kerülővel a nagy úton).